A Zahir
2006.04.13. 23:05
Talán az egyik legjobb és legelgondolkodtatóbb könyv, amit valaha olvastam... ajánlom mindenkinek! Íme egy kis ízelítő belőle.
„Csak az a fontos, hogy éber légy, mert a leckék mindig akkor jönnek, amikor készen állsz a befogadásukra, és ha figyelsz a jelekre, mindig mindent megtanulsz, amire szükséged lesz a következő lépéshez.”
„És mindannyian katedrálisok vagyunk. Növekszünk, változunk, néha észreveszünk magunkban egy-egy hibát, amit ki kell javítani, nem mindig a legjobb megoldást választjuk, de a megpróbáltatások közepette tovább élünk, létezünk, és igyekszünk szilárdan állni, nem is kapuknak és az ablakoknak, hanem annak a belső, üres térnek, ahol imádjuk mindazt, ami számunkra kedves és fontos.”
„Boldogok azok, akik nem szégyellik azt, amit nem tudnak.”
„… az abszolút szabadság nem létezik, helyette csak a választás szabadsága létezik, vagyis az, hogy magunk választjuk ki, mi mellett kötelezzük el magunkat.”
„A vadász és a vad találkozik, és egymásba szeretnek. A természet törvényei szerint el kéne pusztítaniuk egymást – de a szerelemben nincs jó és rossz, nincs építés és pusztítás, csak mozdulatok vannak. És a szerelem megváltoztatja a természet törvényeit.”
„A szerelem az ellentmondásból merít erőt. Az összeütközés és az átváltozás pedig tartóssá teszi.”
„A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni – egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézni igazi valójával.”
„A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar.”
„A szeretet működésbe hozza az intelligenciát és a kreativitást, megtisztít és felszabadít.”
„Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.”
„Az első: amikor az emberek elhatározzák, hogy szembenéznek egy problémával, olyankor valójában rádöbbennek, hogy sokkal többre képesek, mint hitték. A második: minden energia, minden bölcsesség ugyanabból az ismeretlen forrásból származik, amit általában Istennek nevezünk… A harmadik: senki sincs egyedül a szenvedéseiben – mindig akad valaki, aki ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy örül és ugyanúgy szenved, mint mi, és ez erőt ad, hogy bátrabban szembenézzünk az előttünk álló kihívásokkal.”
„A történelem egy adott pillanatában egyszer csak jött valaki, és azt mondta: ha két ember házasságot köt egymással, akkor ennek a két embernek ettől fogva egész életére konzerválnia kell magát.”
„Senkinek sem volna szabad föltennie ezt a kérdést: miért vagyok boldogtalan? Ez a kérdés magában hordja azt a vírust, amely mindent elpusztít. Ha feltesszük ezt a kérdést, akkor hamarosan azt is megkérdezzük, mi tesz minket boldoggá. És ha az, ami boldoggá tesz minket, különbözik attól, amiben élünk, akkor vagy változtatunk a dolgokon, vagy még boldogtalanabbak leszünk.”
„… távolról hallatszott a sziréna, és tudtam, hogy most már elalhatok, nem kell tovább küzdenem az életemért, vége van vagy megmenekült, ez már nem rajtam múlik, hanem az orvosokon, az ápolókon, a szerencsén, a „dolgon”, Istenen.”
„… amit meg kell tanulnunk, az mindig ott van a szemünk előtt, csak alázatosan és figyelmesen körül kell néznünk, hogy meglássuk, mit akar tőlünk az Isten, és melyik a legjobb lépés, amit a következő pillanatban tehetünk.”
„… ahogy Einstein mondta, Isten nem dobálózik csak úgy az adatokkal, minden mindennel összefügg, és mindennek van értelme. Noha ez az értelem csaknem mindvégig homályban marad előttünk, tudjuk, hogy amit csinálunk, mikor van átitatva a lelkesedés energiájával.”
„Meghalt, míg élt.”
„Mindenki azt hiszi, hogy a földi élet célja az, hogy teljesítsünk valami tervet. Senki sem kérdezi, hogy ez a terv az övé-e, vagy valaki más alkotta. Gyűjtik a tapasztalatokat, az emlékeket, a dolgokat, mások ötleteit, és többet gyűjtenek, mint amennyit elbírnak. És közben megfeledkeznek az álmukról.”
„Ami a valóságot illeti, az csak egy történet, amit mások meséltek nekünk a világról, és arról, hogy kell viselkednünk benne.”
„Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy.”
„Halkan hallgass zenét, halkan beszélj, rejtőzz el, ha sírsz, mert én vagyok a mindenható Zahir, én diktálom a játékszabályokat, én szabom meg a sínek közötti távolságot, én hirdetem a siker dicsőségét és a hála fontosságát, és én mondom meg, hogyan kell szeretni.”
„… a szeretet eszközei vagyunk, nem pedig az urai. Ez biztosítja számunkra, hogy azért legyünk együtt valakivel, mert így akarjuk, és nem azért, mert a konvenciók megkívánják.”
„A látható valóság nem egzakt tudomány.”
|